Egy boszorkány alapvető felszereléseinek összeállításakor nagy dilemma, hogy mi az, amire valóban szükség van, s mi az, ami elhanyagolható. A végső igazság az, hogy semmire sincsen szükség a mágia gyakorlásához, csak arra, „aki cselekszik”. 

Ugyanakkor az áthangolódás érdekében mégiscsak szükségünk van tárgyakra, mert emberből vagyunk. Ezért végzünk szertartásokat is a nagyobb horderejű varázslatoknál. Tárgyaink minősége, külleme hozzánk illeszkedő kell, hogy legyen. Bár igaz, hogy bármi jó lehet, de mégis…

Az üzletembe látogatóknál azt figyeltem meg, hogy kevesen figyelnek oda arra, milyen legyen például a „pohár” amiből isznak a szertartás alatt, vagy csak a víz elem megjelenítéséhez használják. A legtöbben beérik egy egyszerű pohárral a konyhaszekrényből, holott az áthangolódásnál elengedhetetlenül fontos, hogy amit a rituálénkhoz használunk, az sose legyen a hétköznapjaink része.

A kehely, a kupa, a Grál a víz elemét képviselik. Ennek asszociációi az érzelmek, érzések, pszichikai képességek, a befolyásolás, a transzformáció és a szerelem.

A rítusokban a kelyheket általában arra használják, hogy a jövőbe, a múltba, vagy távoli helyekre nézzenek, mini üstként is szolgálnak, melyek segítik a transzformációkat, és használhatók mások érzéseinek befolyásolására. A kupák voltaképpen lapos aljú poharak. A kelyhek és Grálok fejlettebbek: kerek aljú folyadékedények, melyek egy talpon állnak. Mindhárom lehet végtelenül egyszerű vagy végtelenül összetett, és rendszerint agyagból, fából, aranyból, ezüstből vagy kristályból készült.